In vitro- Tanulmányok (HOCL)

A vízkeménység és a pH hatása a klóralapú fertőtlenítők hatékonyságára az Escherichia coli O157: H7 és Listeria monocytogenes inaktiválásához

Food Control 32.2 (2013): 626-631

Megvizsgáltuk az elektrolizált oxidáló (EO) víz és a hipó oldatok előállításához használt víz keménységének és pH-jának, a vízből készített fertőtlenítőszerre ható baktériumölő hatását. Az EO víz- és fehérítőoldatokat 0, 50, 100 és 200 mg/l kemény vízzel készítettük CaCO₃-ként pH = 5, 6, 7 és 8 mellett. A megnövekedett vízkeménység növeli a szabad klór- és oxidáció-redukciós potenciált (ORP), és csökkenti az EO víz pH-ját. A klórszint szintén emelkedett a víz pH-jával.  A vízkeménység és a pH csak kis mértékben befolyásolta a fehérítő oldatok pH-ját. A keménység 50 mg / l-re növelése fokozta az EO víz antimikrobiális hatását az Escherichia coli O157: H7 ellen, de csökkent, ha a víz keménysége tovább nőtt 100 mg/l vagy annál magasabbra. A víz pH-értéke nem volt hatással az E. coli O157: H7 ellen termelt EO vízre. A vízkeménységnek nem volt szignifikáns hatása az EO víz baktericid aktivitására a Listeria monocytogenes ellen, de a víz emelkedett pH-értéke csökkentette az L. monocytogenes ellen termelt EO víz baktericid aktivitását. 200 mg/l kemény vízzel készített fehérítő oldat 7-es vagy annál magasabb pH-értékkel szignifikánsan alacsonyabb hatékonyságú volt az E. coli O157: H7 inaktiválásában, de nem volt hatással az L. monocytogenes inaktiválására. Az eredmények azt mutatják, hogy az EO víz vagy fehérítő oldatok elkészítéséhez használt víz keménységének vagy pH-jának növelése csökkenti a vízből készített fertőtlenítők baktériumölő aktivitását.

Hidroxilgyökök szerepe elektrolizált oxidáló vízben (EOW) az Escherichia coli inaktiválásához

International Journal of Food Microbiology 155.3 (2012): 99-104

Az élelmiszeripar az elektrolizált oxidáló vizet (EOW) ígéretes alternatív dekontaminációs technikának ismerte el. Az EOW fertőtlenítési mechanizmusáról azonban nincs egyetértés. Ebben a tanulmányban értékeltük a különböző típusú EOW fertőtlenítési hatékonyságát Escherichia colin. Az EOW-ban meglévő hidroxilgyökök hipotézise alapján ebben a tanulmányban a savas elektrolizált vízben (SAEW) és a hígított savas elektrolizált vítben (AEW) létező hidroxilgyököket határoztuk meg mennyiségileg különböző higításokban. Ultraibolya (UV) spektrofotométert használtunk az EOW beolvasására különböző pH-értékekkel. A különböző pH-értékű EOW-be történő UV-szkennelés eredményeinek és a különböző EOW-típusok fertőtlenítési hatékonyságának figyelembevételével arra lehet következtetni, hogy figyelembe véve az EOW alacsonyabb klórkoncentrációját a hagyományos klórfertőtlenítő szerekhez képest, a klórvegyületek meglévő formája helyett a hidroxilgyökök fontos szerepet játszanak az EOW fertőtlenítési hatékonyságában.

Az enyhén savas elektrolizált víz hatása az Escherichia coli O157: H7 és Staphylococcus aureus inaktiválásra transzmissziós elektronmikroszkóppal emezve

Journal of Food Protection 73.12 (2010): 2211-2216

Kiértékeltük az elérhető enyhén savas elektrolizált víz (SAEW; 0,5-30 mg/liter) különböző elérhető klórkoncentrációinak (ACC), az eltérő kezelési időkkel és az eltérő hőmérsékleteken történő alkalmazását az Escherichia coli O157: H7 és Staphylococcus aureus inaktiválásához. Mindkét kórokozó morfológiáját transzmissziós elektronmikroszkóppal is elemeztük. A 3 percig tartó kezelés SAEW-vel (pH 6,0–6,5) 2 mg/liter ACC-értéken E. coli O157: H7 esetében és 8 mg/liter ACC-értéken S. aureus esetén a két tenyészet 100% -os inaktiválását eredményezte (7,92–8,75- log csökkentés) 25°C-on. A SAEW baktericid aktivitása független volt a kezelési időtől és a hőmérséklettől magasabb ACC-nél (p. 0,05). Az E. coli O157: H7 sokkal érzékenyebb volt a SAEW-ra, mint a S. aureus. A SAEW által az E. coli O157: H7 sejtek morfológiai károsodása szignifikánsan nagyobb volt, mint a S. aureus sejteké. 30 mg/liter magas ACC mellett az E. coli O157: H7 sejtek károsodtak, de a S. aureus sejtek megtartották szerkezetüket, és sejtszintű károsodást vagy zsugorodást nem észleltek. A semleges közeli pH-értékű SAEW ígéretes fertőtlenítő lehet az élelmiszer-eredetű kórokozók inaktiválásához.

A semleges és savas elektrolizált víz fizikai-kémiai tulajdonságai és baktericid hatékonysága különböző tárolási körülmények között

Journal of Food Engineering 91.4 (2009): 582-586

A semleges (NEW) és savas (AEW) elektrolizált vizet nyitott vagy zárt üvegpalackokban világos vagy sötét körülmények között, 20°C-on 30 napig tároltuk. A NEW és az AEW pH-ját, oxidációs-redukciós potenciálját (ORP), elektromos vezetőképességét (EC), a rendelkezésre álló klórkoncentrációt (ACC), az oldott oxigént (DO), valamint a baktericid hatékonyságot tárolás közben, illetve tárolás előtt és után határoztuk meg. A NEW és az AEW pH-ja és EC-je a tárolás során változatlan maradt. Az AEW-nél az ORP, ACC és DO nyitott tárolási körülmények között 22, 100 és 52% -kal csökkent. A fénynek nincs szignifikáns hatása a NEW fizikai-kémiai tulajdonságaira (P> 0,05). A NEW tárolási körülményei nem befolyásolták jelentősen a baktericid hatékonyságot, de az a nyílt tárolási körülmények között jelentősen csökkent az AEW esetében. Az elektrolizált vizet zárt tartályokban kell tárolni, vagy azonnal fel kell használni, hogy megakadályozzák a rendelkezésre álló klór elvesztését, amely az antimikrobiális aktivitás egyik fő tényezője.

Elektrolizált oxidáló víz ultraibolya spektrofotometriai jellemzése és baktericid tulajdonságai, amper és pH hatására

Journal of Food Protection 63.11 (2000): 1534-1537

Az elektrolizált oxidáló (EO) víz inaktivációjáért felelős elsődleges komponens azonosításához ez a tanulmány meghatározta a hipoklorinsav (HOCl) és a hipokloritionok (OCl2) koncentrációját, és ezeket a koncentrációkat a víz mikrobicid aktivitásával hozta összefüggésbe. Az ultraibolya abszorpciós spektrumokat használtuk a HOCl és OCl2 EO vízben való koncentrációjának, valamint e fajok kémiai egyensúlyának megváltoztatására a pH és az áramerősség változásával. A magasabb áramerősség mellett keletkező EO víz magasabb klórkoncentrációt tartalmazott. A HOCl maximális koncentrációját 4 pH körül figyeltük meg, ahol a Bacillus cereus F4431/73 vegetatív sejtek maximális log-csökkenése (2,3 log₁₀ CFU/ml) is bekövetkezett. A HOCl koncentrációk és az EO víz baktericid hatékonysága közötti magas korreláció (r = 0,95) alátámasztja a HOCl mint elsődleges inaktiváló szer szerepét. Óvatosan kell eljárni a klór mérésének standard titrimetriás módszereivel, mivel ezek nem tudják megkülönböztetni a változó pH-jú EO vízben lévő HOCl szintjét.

Az elektrolizált oxidáló (EO) és a kémiailag módosított víz hatékonysága különböző típusú élelmiszer-eredetű kórokozókon

International Journal of Food Microbiology 61.2 (2000): 199-207

Ezt a vizsgálatot az elektrolizált oxidáló (EO) és az EO vízhez hasonló tulajdonságú, kémiailag módosított víz hatékonyságának értékelésére végezték különböző típusú élelmiszer-eredetű kórokozók (Escherichia coli O157: H7, Listeria monocytogenes és Bacillus cereus) inaktiválására. Minden mikroorganizmus öt törzsű koktélját ionmentesített víznek (kontroll), EO víznek és kémiailag módosított víznek tettük ki. A kezelési oldatok egyes tulajdonságainak (pH, oxidációs- redukciós potenciál (ORP) és a maradék klór) mikrobiális inaktiválására gyakorolt ​​hatásának értékeléséhez vasat adtak az ORP-értékek csökkentésére, és semlegesítő puffert a klór semlegesítésére.  Az E. coli O157: H7 inaktiválása a JAW EO víz 10 mg/l maradék klórral és kémiailag módosított oldatokkal, amelyek 13 mg/l maradék klórt tartalmaznak, 30 másodpercen belül bekövetkezett. A Gram-pozitív és -negatív mikroorganizmusok inaktiválása 10 másodpercen belül történt, miután a ROX EO vizet 56 mg/l maradék klórral és 60 mg/l maradék klórt tartalmazó kémiailag módosított oldatokkal alkalmazták. A B. cereus ellenállóbb volt a kezelésekkel szemben, mint az E. coli O157: H7 és L. monocytogenes, és 10 másodperces ROX EO vízkezelés után csak 3 log₁₀ redukciót sikerült elérni. A B. cereus spórák voltak a legellenállóbb kórokozók. Azonban több mint 3 log₁₀ csökkenést sikerült elérni a 120 másodperces EO vízkezeléssel.